A kreativitás olyan emberi képesség, amire egyre inkább szükség van a munkaerőpiacon. Szükség van rá az alapoknál, a beosztottak munkájában, egészen a menedzsmentig. Mégis, sokan olyan viselkedésmintákat követünk, amik ellehetetlenítik a kreatív gondolkodást.
Sokféle kreativitással találkozhatunk a mindennapokban.
Az egyik gondolkodás séma az újraalkotás művészete. Az alkotó szellem nem feltétlen jelenti azt, hogy a semmiből hozunk létre valamit. Sokkal inkább azt, hogy meglévő dolgokat, információkat, eseteket úgy alakítunk át, hogy az újra felhasználhatóvá válik. Ha úgy tetszik, újrahasznosítjuk a kidobott gondolatokat.
Akik kreatív területen dolgoznak, és félnek a kiégéstől jól tudják, hogy nincs elvesztegethető ötlet. Lehet, hogy az adott feladat megoldásában nem segít, de biztosan használható lesz egy másik probléma megfejtésében.
A kreativitás azon képességek összessége, amik lehetővé teszik, hogy más és más szemszögből tudjuk megvizsgálni az adott helyzetet. Ehhez azonban szükség van egy sokkal nehezebben alkalmazható, sokkal ritkább képességre is: az önkontrol nagyfokú művelésére.
Aki belefeledkezik a problémába, gerjeszti magában a megoldhatatlan útvesztők sokaságát, napokig törheti a fejét a megoldásokon. Aki viszont képes önreflexiót gyakorolni, kilépni az adott gondolatmenetből és újból nekifutni a probléma megoldásának, rátalál a tudatának arra a szintjére, ahol az ötletekért nem kell vért izzadni. Ugyan első nekifutásból lehet, hogy megvalósíthatatlan és irreleváns ötleteink támadnak, azonban ha nem ragadunk le egyiknél-másiknál, hamar találkozunk olyan ötletekkel is, amiben óriási potenciál rejtőzik.
Mi következik a fentiekből? Nos, elkezdhetnénk sorolni az olyan körülményeket, amik szükségesek ahhoz, hogy ezt a fajta gondolkodást képviselni tudjuk. Azonban most csak hármat szeretnék ebből a listából kiragadni, mert személyes tapasztalataim alapján ezek a legszükségesebbek.
A kreativitáshoz idő kell
Sokan tapasztaljuk, hogy elvárják tőlük, legyünk kreatívak lehetőleg hétfőtől péntekig, 9-től 5-ig. Hát a hajamat kitépve sem leszek képes irányítani azt, hogy mikor tudok kreatív lenni és mikor nem. Azonban alkothatok olyan körülményeket, ahol esély van arra, hogy elér a flow.
Amiben még jó pár évig fejlődnünk kell, az az, hogy képesek legyünk időt szánni a gondolkodásra. Ugyan ezt nem lehet kiszámlázni, még teljesítési igazolást sem lehet róla kiállítani, de minden egyes sikeres és jó ötlet mögött ez a tevékenység húzódik. A kreatív gondolkodáshoz viszont csend, idő és légkör kell. Igen, ki kell kapcsolni a telefont, el kell felejteni az e-maileket, a közösségi és híroldalakat, a kollégákat és még gyakran önmagunkat is. A flow-élmény ugyanis azt jelenti, hogy átadom magam annyira a feladatnak, hogy még azt sem veszem észre, ha órák óta pisilnem kell.
Ne feledjük, a gondolkodásra szánt idő, nem időpocsékolás!
Valljuk be, ez egy irodában, ahol percről-percre jönnek a zavaró inputok, elég nehéz.
A kreativitáshoz lazaság kell
Megfeszülve, izgulva a probléma következményein, a teljesítményünkön és a cég sikerein, ez a gondolkodásforma nem megy. A kreativitás olyan összetett agyi folyamat, amihez szükség van az agyunk olyan területeire is, amit egyébként lefoglal a stressz, a belső késztetésünk, hogy jobbak legyünk, a készenléti állapot és persze saját elvárásaink is. Ezeket el kell tudni engedni egy pillanatra. Ha megvan az ötlet, nyugodtan sanyargathatjuk tovább magunkat.
A kreativitáshoz ‘én és az emlékeim’ kellenek
Az életünk során átélt élmények tesznek minket olyanná, amilyenek vagyunk. Ezek formálnak bennünket, ezek „döntik el”, hogy miről, mit gondolunk. Használjuk hát ezeket, és ne féljünk kicsit nosztalgiázni miközben a feladat megoldásán töprengünk. (Itt lehet felhasználni a régebben már elvetett ötletek emlékeit.)
Gyakran kerülünk abba a helyzetbe, hogy annyira koncentrálunk a feladatra, hogy minden személyes élményünket, emlékünket, gondolatunkat kizárjuk. Próbáljuk meg inkább megragadni ezeket a gondolatokat, és bízzunk abban, hogy ez is csak egy feladat, amit meg tudunk oldani.
Összefoglalva tehát, ahhoz, hogy kreatívan tudjuk megoldani a feladatokat, szükségünk van elegendő időre, még akkor is, ha sürget a határidő. Szükségünk van arra, hogy elengedjük magunkat, és a stresszt, mint pozitív, inspiráló erőként alkalmazzuk, illetve arra, hogy merjük felhasználni saját gondolatainkat, merjünk bízni saját magunkban.